++SPONSOR++

GENETIKAI KÍSÉRLETEK, TALÁLKOZÁS AZ UFOKKAL -> GILGAMES EPOSZ

"Hallván panaszukat Anu, az ég ura, szólította Arurut, a nagy, formákhoz értőt: - Aruru! Te teremtéd az embereket és a vadakat együtt Mardukkal, a hőssel. Alkoss ellenfelet Gilgamesnek, aki erős, mint ő - s nem a puszták állata, vetélkedjen vele kemény viadalban s legyen végre béke Uruk városában! Hallotta Aruru, amint Anu kívánta, elgondolt egy lényt elmélyében , megmosta kezét, vett az agyagból, nyálával összesodorta, harcos Ninibtől lelket és vért is kapott; testet formázott, emberi testet." 


Mi is történt itt? Röviden egy UFO biológus (a formákhoz értő) létrehozott egy élőlényt.   3000 évvel ezelőtt élt embernek ezt a gondolatot elég lett volna feldolgozni. Nem is magyarázom tovább! Érdemes végig olvasni az egész művet, de ne csak olvassuk a szavakat, hanem értsük is meg a jelentésüket!

 

Óbabiloni változat


E változat akkád nyelvű, hat önálló munka nyolc töredékéből áll. Az óbabiloni korú történet kezdő része ismeretlen, így a cselekmény megindítása kérdéses. A 2–3. táblán Gilgames Giš néven szerepel. Ez egy beszélő név, hiszen a diš egyaránt jelent írásban egy számjegyet, valamint fát (egy darab élő fa), így utalás Gilgames egyik céljára is. Nagy szerepet kap Enkidu, már-már ő a főszereplő. Enkidu egy jóslatban tűnik fel, majd díszes ruhákba öltözve egy Istár papnő kíséretében Urukba indul.
Ugyanakkor Ninszun egy álomból megjósolja, hogy „hasonmásod a mezőn született, hegyen nevelkedett, örül a szíved majd, ha látod”. Megjósolja a párviadalt is: „aki előbb még ellenség gyanánt állott eléd, szívbéli barátságban veled majd egyenlővé válik”.[3] E két álomfejtés röviden el is mondja a következő eseményeket: Enkidu Urukban megküzd Gilgamessel, majd barátja lesz, mivel nem képesek egymást legyőzni.
Az eposz szerint Gilgames önző és kegyetlen kényúrként viselkedik városában, Enkidu ezért megy Urukba. Az urukiak Gishez hasonlítják és a zsarnokság alóli megszabadítóként fogadják, mivel úgy látják, képes legyőzni őt. A kibontakozó párviadalban egyikük sem győzheti le a másikat, ezért „megölelték, megcsókolták egymást és örök barátságot fogadtak”.[4]
A harmadik tábla már Gis Humbaba (vagy Huvava) elleni hadjáratáról szól. A szörny azt a cédruserdőt őrzi, amelynek fáit Gis kivágná. Enkidu ugyan vonakodik, de Samas megígéri, hogy Enlil teremtménye ellen segítségükre lesz. Az óbabiloni töredék addig meséli el a történetet, amíg Enkidu és Gis fegyverei elkészülnek, innentől egy újasszír töredék veszi fel a fonalat.
Az eposznak e részei a Gilgames és Humbaba című, a Gilgames-ciklusba bevont korábbi történet átdolgozásai. A 3. tábla végén Gilgames Uruk véneivel tanácskozza meg a Humbaba elleni hadjáratot. Az óbabiloni történet az ötödik tábla végével folytatódik, ahol éppen a viadal leírása van. Humbaba legyőzése után „az Eufrátesz szent vizéhez legörgették a cédrust, az Eufrátesz szent vizén leúsztatták a cédrust”.[5]
Az egyik leghosszabb töredék az Enkidu halála utáni eseményekkel foglalkozik: témája Gilgames vándorlása Ut-napistimhez, aki az örök élet szigetén él. Ez a rész több későbbi változatban is ismert. A tábla legfontosabb része Gilgames beszélgetése egy Sziduri nevű kocsmárosnővel, aki az élvezetekről, az élet kihasználásáról beszél. Gilgames nem hallgat rá, átviteti magát a halál vizén, hogy Ut-napistimtől kérjen tanácsot. Az átjutáshoz magának kell póznákat vágnia, az eposz óbabiloni szövege e ponton megszakad. A teljes óbabiloni változat terjedelme mintegy 5-7 tábla lehetett.
Share on Google Plus

About Farkas

    Blogger Comment
    Facebook Comment

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése